A PRAM- és villamos biztonsági ellenőrzések menete

1. Szemrevételezés:

– az első lépés a berendezés biztonsági állapotának helyes felmérésében és a PRAM ellenőrzési szolgáltatások során.

Ellenőrzésre kerülnek:

a) Azonositó cimkék – ezáltal a készülék paraméterei és jellegzetességei kerülnek felülviszgálatra. A készülék szigetelési besorolásának a függvényében határozzuk meg a további teszteléseket.

Szigetelési besorolások:

• I osztály: azok a készülékek tartoznak ide, amelyek összes fémrészei a PE védőszálhoz vannak kötve. Az I‑es osztályú készülékek csatlakozója 3 villájú ( fázis, nul és földelés).
• II osztály: az ide tartozó készülékekben nincs PE védőszál, azonban dupla szigetelésük vagy megerősitettszigetelésük van. Az II‑es osztályú készülékek csatlakozója 2 villájú ( fázis és nul).
• III osztály: az alacsony feszülségű áramkörökkel táplált készülékek tartoznak ebbe az osztályba (50V, 25V, 12V)

b) Tápkábel és csatlakozó – ellenőrzésre kerül, hogy nincsenek‑e megrongálódva vagy megrepedve. Leellenőrizzük, hogy a csatlakozó a készülék szigetelési osztályának megfelelő‑e és megfelelően van‑e rögzitve.

c) Burkolat és rögzitőcsavarok – megvizsgáljuk a burkolat épségét, nincsenek‑e repedések vagy a rongálódás jelei. Leellenőrizzük, hogy a csavarok meg vannak‑e szoritva és a burkolat biztonságosan van‑e rögzitve.

d) Mechanikai részek, kapcsolók, szabályozók, reteszek – A kapcsolók megfelelően kell működjenek első próbálkozásra.

e) Rugalmas biztositékok és tömitések – Amennyiben a készülékek rendelekeznek zárófedővel, megvizsgáljuk azok állapotát, megfelelő müködésüket és biztonságosan vannak‑e felszerelve.

2. Készülékek tesztelése üresjáratban

Az elektromos berendezés bekapcsolása után ellenőrizni kell a működési paramétereket annak felmérése és az esetleges, munkahelyi balesethez vezető kockázatok azonosítása érdekében. Figyelni kell a rendellenes zajok megjelenésére a mechanizmusokban és csapágyakban, valamint a szénkeféknél jelentkező szikrázásra.

A levehető tápkábellel ellátott berendezéseket ugyanúgy kell ellenőrizni, mint a hosszabbító kábeleket.

3. A védőszál tesztelése

Kizárólag az I. védelmi osztályba tartozó berendezések esetében végezhető el. A vizsgálatot speciális mérőműszerekkel végzik a védővezető ellenállásának meghatározására, a PRAM mérések keretében.

A PE védővezető, vagyis az elektromos berendezés tápkábelében található földelővezeték a készülék fém burkolati részeihez csatlakozik, hogy a hibaáramot a föld felé vezesse, ezáltal biztosítva a felhasználó védelmét.

Nem elégséges csak a földelés diszperziós ellenállásának a mérése vagy a hálózatban lévő védőszál folytonosságának a mérése, ha nem bizonyosodunk meg az elektromos készülék védőszálának folytonosságáról és ellenállásáról. Előfordulhat, hogy a hálózat és a földelés védőszála rendben van, de az elektromos készülék védőszála meghibásodott. Ugyanaz a probléma fennállhat a hosszabbitók esetében is.

A felhasználó nem észleli a biztonsági problémákat, csak amikor koboráram jelentkezik. A kóboráram elfolyik a föld felé a dolgozó testén keresztül, amikor megérinti az elektromos készülék burkolatának fém részeit, indirekt áramütés következik be. Nem feltétlenül szükséges, hogy a védőszál meg legyen szakadva az elektromos készülék tápkábelében vagy a hosszabbitóban, elég ha a készülék zsinórját mechanikus behatások érték, túlhevűlt vagy a rézvezető oxidálódott néhány helyen a környezeti tényezők miatt. Ezek a hibák megnövelhetik a védőszál ellenállását. A tesztelés eredménye akkor elfogdott, ha a védőszál ellenállásának az értéke alacsony, kevesebb mint 0,3Ω.

4. A szigetelési ellenállás tesztelése

Egy munkavállaló aki hordozható elektromos készülékekkel dolgozik akkor van biztonságban, ha a készülék burkolatának a szigetelési ellenállása nagy. Egy elektromos készülék működés közben veszélyessé válhat és indirekt módon áramütést okozhat ha a készüléket nem rendeltetésének megfelelően, nem megfelelő környezeti körülmények között (nedvesség, por, zsirok) használják, ha a lerakódások, hőtúlterhelés, mechanikus terhelés következtében a szigetelés megsérül.

Speciális eszközökkel, csapatunk elvégzi az elektromos készülékek szigetelési ellenállásának a mérését. A tesztelt készülék akkor biztonságos, amennyiben a mért szigetelési ellenállás nagyobb, mint 1MΩ. (mega ohm)

5. A kóbor áramok tesztelése

A kóbor áram jelenléte egy elektromos készülékben komoly baleset forrás lehet. A német szabványok, valamint az I7/2011 szabvány is meghatározza a kóbor áram határát és a tesztelés feltételeit. A VDE 0701-0702 -es szabvány meghatározza a kóbor áram maximális határát, ami nem haladhatja meg az 1 mA-t (mili amper) az I-es osztályú készülékek esetében és a 0,5 mA-t a II-es osztályú készülékek esetében.

A kóbor áram mérése magában foglalja a:
a) Az egyenértékű szivárgási áramot
b) A védőszál szivárgási áramát
c) A differenciális szivárgó áramot
d) Az érintési szivárgási áramot

6. Hosszabbitók tesztelése

A hosszabbítókat és tápkábeleket rendszeresen ellenőrizni kell speciális mérőműszerekkel, mivel azok hibái nem állapíthatók meg kizárólag szemrevételezéssel, ezért időszakos PRAM ellenőrzések szükségesek.

A hosszabbitókat és a tápkábeleket gyakran le kell ellenőrizni speciális mérőeszközökkel, mivel ezek meghibásodása szemmel nem észlelhető.

Azokat az eszközöket, amelyek tápkábelje eltávolitható, a hosszabbitókkal megegyező módon kell leellenőrizni.